Amikor a Szeretet már nem azt jelenti, hogy mindent megteszek…

Sokáig azt hittem, ha látok valamit, ami segíthet, akkor meg kell osztanom azt, azonnal másokkal. Ha valaki nehéz helyzetben van, segítenem kell neki.
Ha valami nincs rendben, meg kell próbálnom rendbe tenni. Sokáig ezt egyszerűen Szeretetnek neveztem. És valóban Szeretet volt benne.
Csak közben valami más is ott volt. Egy régi belső mondat, amit talán sokáig észre sem vettem:
akkor vagyok jó, ha teszek valamit.

A Tisza-tónál, fiatal anyák között töltött időben sok ismerős működést láttam. És talán éppen azért vettem észre olyan könnyen, mert magam is jól ismertem azokat.
Aztán egyszer csak valami megváltozott bennem. Nem akartam többé mindenáron hozzátenni valamit a másik ember életéhez.
Nem azért, mert már nem érdekelt. Hanem azért, mert…

…talán nem mindig kell többet adnunk. Néha a legnagyobb tisztelet, amit adhatunk, hogy bízunk a másik ember útjában. Hogy nem akarjuk helyette megtalálni a válaszokat.
Csak jelen vagyunk mellette, amikor Ő maga talál rájuk.

→ A történetek, amelyek közben történt  velem valami: